Vannak törvények, melyeket ember alkot, és vannak, amelyeket nem. Ezek az emberi létezés felett állnak. Nagy szerencsénk 😉

“Ha megtanulunk szeretni, és ezt párosítani is tudjuk bölcsességgel, akkor tökéletesek leszünk. Feladatunk és egyben életünk értelme is ezen a földön, hogy megtanuljunk szeretni. Nemcsak a partnerünket, hanem egy olyan mindent átfogó szeretet képességét kell elsajtítanunk, amely többé már senkit és semmit nem zár ki. A szeretet azt is jelenti, hogy lehetőséget adok mások számára önmaguk megismerésére.

Szerelmesnek lenni és igazán szeretni két különböző dolgok, miként a virág és a gyümölcs. A gyümölcs megjelenésével eltűnik a virág. A szeretet azt jelenti, hogy megértően, tudatosan elfogadom a tökéletlent. Nem külső cselekedetekben nyilvánul meg, hanem létünk alapvetően megváltozik. A szeretetben mindig azt a társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, ugyanis a rezonancia törvényének megfelelően csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani. Igen gyakran csupán ezért keressük a szeretetet valamely partnerkapcsolatban, mert képtelenek vagyunk magunkat szeretni. Midenki alkot magának egy ideálképet önmagáról, akár tudatosan, akár tudattalanul, és így saját másságát nem fogadja el. Minthogy a külső csupán a belső tükörképe, ekképpen a saját külsejét is elutasítja. Az ideálkép azonban cél, és valamely célt csak úgy érhet el az ember, ha nekivág az útnak.

Azzal, hogy nem fogadjuk el önmagunkat, olyannak amilyenek vagyunk, csak azt az érzésünket erősítjük , hogy másmilyennek teremtettek bennünket. Másmilyenek azonban csupán akkor leszünk, ha megváltoztatjuk magunkat. És erre midnden pillanatban lehetőségünk van. Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor élehetünk, ha előbb elfogadjuk mangunkat olyannak, ameilyenk vagyunk és így szeretni tudjuk magunkat….”

Részlet A szeretetről Kurt Tepperwein – Szellemi törvények c. könyvéből

Folytatjuk…